Amerikai tenyszts fajta. Az egyik legkedveltebb l a vilgon. Ezt altmasztja az a tny, hogy ma 41 orszgban mintegy 2,6 milli egyedet tartanak szmon.
A teste erteljes, tmeges s jl izmolt. Klnsen jl fejlett, szles s mly far jellemzi. A hts lbak klnsen ersek, a patk kicsik s kemnyek. A feje rvid s szles, az orr rvid. Szemei nagyok, bartsgosak. A nyak hossz, a hr rvid s ers, mellkasa szles, hasa hossz.
Marmagassga: 150-160 cm kztti.
Sznei: Leggyakoribb asrga, de minden ms sznben elfordul, kivve a foltosat.
Jellem: Nagyon temperamentumos, ennek ellenre es idegzet. Kitnik jindulatval, nyugalmval s bartsgossgval. Nagyon robusztus, legjobbana szabad termszetben rzi jl magt. Kitartsa miatt az istllk "buldogjnak" is nevezik. Kitart s szorgalmas.
|